Táplálkozás:)

KUTYÁNAK CSOKIT??:

A csokoládé főképp kakaóporból készül, amelyet a Theobroma cacao nevű növény pörkölt magjából nyernek. A teobromin a kakaó fő alkaloidja, a koffeinhez hasonló vegyület. Az emberre serkentőleg hat, a kutyának viszont már kis mennyiség is mérgezést okozhat. A kutya szervezete ugyanis sokkal lassabban képes lebontani ezt az alkaloidot, mint az emberi szervezet.

A legtöbb teobromin a kakóporban és a keserű csokoládéban van. A tejcsokoládé teobromintartalma az előbbiek töredéke, a fehér csokoládéban pedig szinte alig van jelen ez az alkaloid.

Csokoládémérgezési tünetek

A kutyák csokoládémérgezési tünetei általában egy nap elteltével, de nem ritkán már néhány órával a fogyasztás után jelentkeznek. Leggyakoribb tünetek a hányás, hasmenés, a has nyomásérzékenysége, szomjúság, izgatottság, szapora szívverés, nyálzás.

A csokoládéban található koffein - az emberhez hasonlóan - a kutyáknál is a központi idegrendszerre hat: fokozza a szívműködést, anyagcserét, légzést.

Súlyos teobromin- vagy koffeinmérgezés izomgyengeséget, szívritmus-zavarokat, veseelégtelenséget okozhat, amely tünetek később rángógörcsökben és a vérkeringés összeomlásában nyilvánulhatnak meg. Az elhullás ilyen esetben 24 órán belül bekövetkezhet.

Megelőzés, gyógykezelés

A legfontosabb, hogy a tulajdonos tisztában legyen a csokoládé kutyára gyakorolt hatásával és ne etesse túl az állatot. Csokoládét soha ne hagyjunk olyan helyen, ahol a kutya elérheti. Ünnepek alkalmával zárjuk el a kutyától szabadon hagyott finomságokat, mert nem érzi a veszélyt és mohón felfalná az édességeket.

Ha észre vesszük, hogy a kutya csokoládémérgezést kaphatott, azonnal forduljunk állatorvoshoz. Ugyan a csokoládémérgezés ellenszere még nem ismert, de a még fel nem szívódott méreganyag az állat szervezetéből eltávolítható és a betegség tünetei enyhíthetők.

És mi a helyzet a kutyacsokival?

A kereskedelemben kapható kutyacsokoládé egészséges táplálék, jutalomfalatnak kiváló. Ez nem azt jeleni, hogy táblaszám etethetjük vele kutyánkat, de mérgezési tüneteket - a csökkentett kakaótartalom miatt - nem fog kiváltani.

Mit egyen a kiskutya?

Gyakori, visszatérő kérdés: mit és hogyan adjunk enni a kiskutyának, különös tekintettel az anyától való elválasztás körüli időszakra (6-7-8 hetes kölyök). Sokan úgy gondolják, hogy az itatás kérdése megoldott: "tejet kell adni neki". Pedig ez nem is olyan egyértelmű.

A tejet minden esetben fel kell forralni, majd lehűteni, és azonos mennyiségű vízzel ajánlatos hígítani. Még így is előfordulhat, hogy átmenetileg hasmenés, lágy széklet jelentkezik a szoktatás időszakában.

Valójában a tejre ebben az esetben nem a beltartalmi értékei miatt van szükség, hanem azért, hogy annak íze, illata csábítóbb legyen a kiskutyának, és megtanuljon inni. Az ivás megtanulása ugyanis sokkal fontosabb és előrevalóbb, mint az evésé, ugyanis a fiatal állatokat jobban veszélyezteti a szomjazás, kiszáradás, mint az éhezés.

Kölyökkorban gyakrabban fordul elő hasmenés, ami fokozott folyadékveszteséget jelent, és amelyre ebben a korban sokkal érzékenyebbek az állatok. Amint a kölyök rászokik az ivásra, fokozatosan lehet csökkenteni a keverékben a tej mennyiségét, és végül a tejet teljes egészében el kell hagyni.

Gyakori, visszatérő kérdés: mit és hogyan adjunk enni a kiskutyának, különös tekintettel az anyától való elválasztás körüli időszakra (6-7-8 hetes kölyök). Sokan úgy gondolják, hogy az itatás kérdése megoldott: "tejet kell adni neki". Pedig ez nem is olyan egyértelmű.

A tejet minden esetben fel kell forralni, majd lehűteni, és azonos mennyiségű vízzel ajánlatos hígítani. Még így is előfordulhat, hogy átmenetileg hasmenés, lágy széklet jelentkezik a szoktatás időszakában.

Valójában a tejre ebben az esetben nem a beltartalmi értékei miatt van szükség, hanem azért, hogy annak íze, illata csábítóbb legyen a kiskutyának, és megtanuljon inni. Az ivás megtanulása ugyanis sokkal fontosabb és előrevalóbb, mint az evésé, ugyanis a fiatal állatokat jobban veszélyezteti a szomjazás, kiszáradás, mint az éhezés.

Mivel etessük először a kiskutyát?

Ne szárazeleséggel kezdjük! Még akkor sem, ha láthatóan szívesen és jóízűen nyammognak a kölykök a száraztápon. Jobb, ha kezdetben lédús, nedvesített eledelt (vagy beáztatott száraztápot) kínálunk, hogy a szilárd eleséggel együtt kellő mennyiségű folyadékot is felvegyen az állat. Erre kezdetben azért van szükség, mert ha a kölyök jóllakik szárazeleséggel, és nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot (vizet), túlterhelheti a gyomrát, ami hányáshoz vezet, és rendellenes bomlási folyamatok indulhatnak meg az emésztőtraktusban, ami gyomor-bélgyulladást okozhat.

Hányszor etessük naponta?

Minél többször! A választás körüli időszakban napi 4-5-szöri etetés lenne az optimális, de sajnos manapság ki tudja ezt megoldani, amikor napközben majd" mindenki dolgozik. Ebben az esetben is legalább napi 3 etetésre szükség van eleinte. Később, amikor már hozzászokott a kiskutya a száraztáphoz, két etetés között napközben előtte lehet hagyni a szárazeleséget (mohó, "irigy" egyedek esetében nem javasolt az "önetető" használata).

Nagyon fontos, hogy egész nap kellő mennyiségű víz álljon rendelkezésre, hogy az állat bármikor ihasson. Feltétlenül gondolni kell arra, hogy a kölyök játékból (vagy ügyetlenségből) hajlamos felborítani az itató (és etető) edényét, ezért gondoskodni kell stabil itató edényről.

Mit egyen a kölyök?

Kezdetben alapvetően húsalapú eleséget javaslok (áztatott száraztáp, konzerv táp, főtt baromfihús, puhára főzött marhahús). A húsos ételek mellett kaphat főtt sárgarépát, és például főtt rizst is. Kezdetben csontos eleséget ne kapjon. Néhány hét múlva, amikor már jól eszik, megtanul rágni, kaphat főtt csirkenyakat. A húsételek esetén eleinte nem árt vigyázni, hogy az ne legyen zsíros (hasmenést okozhat).

Sokkal egyszerűbb a dolgunk, ha a tápok etetése mellett döntünk. A teljes értékű tápok rendszerint tartalmaznak mindent, amire a kiskutyának szüksége van. Persze itt is adódik a kérdés: melyik tápot vegyem? Általában elmondható, hogy a tápok ára egyben jelzi a minőséget is (a jobb minőségű tápok többe kerülnek). Kölykök esetében érdemes a jobb minőséget választani, még ha azok drágábbak is, mert a kölyök napi fogyasztása még viszonylag kicsi, így a drágább táp sem terheli túlzottan a pénztárcát. A tápgyártók ma már fajtára, korcsoportra, testméretre optimalizált tápokat is forgalmaznak. Kölykök esetében a "puppy", "junior", "growth" jelzéssel ellátott tápot javasolt választani

A kutya is hibázik - hiszen ő is csak ember. Sőt: lehetnek idegesítő szokásai is. Kutya és ember közt azonban az a különbség, hogy a kutya viselkedését (vagy éppen neveletlenségét) mi, emberek határozzuk meg. A kutya, ugyanis olyan lesz, amilyenné neveljük.

Tehát, ha nem foglalkozunk vele eleget, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy felugrál, vagy húz séta közben, netán távollétünkben felássa a kertet. A legjobb, ha már fiatal korában elkezdjük ebünk okítását, ilyenkor ugyanis mindenre fogékonyabb. Az idősebbek már "kötik az ebet a karóhoz", de persze - mint a jó pap - még ők is tanulnak.

A kunyerálás

A kutya egyik legkellemetlenebb szokása a kunyerálás. Főleg akkor kínos, ha a vendégünk lábára csurgatja a nyálát... vagy ami még rosszabb, fel is ugrál. Megpróbálhatjuk hibáztatni a kutyát, azonban ez a viselkedés egyértelműen a gazdinak köszönhető. Ennek az a magyarázata, hogy a kutya könnyebben tanulja, illetve veszi fel a rossz szokásokat, mint a jót. Így, ha csak egyszer is előfordult már, hogy ebéd közben a kutyának adtunk egy-két csontot vagy egyéb finom falatot, akkor ne csodálkozzunk azon, ha minden ebédnél jelentkezik a jussáért.

A blökinek egy alkalom éppen elegendő ahhoz, hogy úgy értelmezze, neki ezt szabad. Eleinte a gazdinak is tetszik, hiszen olyan aranyos. És ahogy ilyenkor tud nézni... Kis idő elteltével, vagy ha nem alkalmas pillanatban jelenik meg a kutya az asztalnál, akkor már nem is olyan aranyos, sőt, neveletlen dög! A gazdi mérges, a kutya pedig nem érti, mi történik, miért tilos az, ami eddig szabad volt?